Királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel

Cikk forrása: https://www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html

Takács Károly régész, történész, Hansági Múzeum muzeológusa. Árpádkori vízrendszerről.

"Teljesen abszurd és irracionális az, amit ma a felszíni vízkészleteinkkel művelünk - mondja Takács Károly. 

     "Tavasszal is hatalmas víztömegek folytak át az országon, és óriási költséggel szivattyúztuk át a belvizet a töltések közötti folyókba, hogy minél gyorsabban folyjanak le a Dunán.

Majd újra jön a nyári aszály, amikor az alacsony vízállású folyókból elkezdjük azt a kevés kis vizet - ugyancsak tetemes ráfordítással - visszaszivattyúzni, hogy öntözhessük kiszáradt földjeinket. Az Árpád-kori vízgazdálkodás tanulmányozása kulcsot ad a kezünkbe ahhoz, hogy ebből az ördögi körből végre kiléphessünk."

Az áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most jól jöhet.

A növényzet és a talaj még őrzi a hétszáz évvel ezelőtt pusztulásnak indult csatornahálózat nyomait a Rábaközben, amelyet két évtizede kutat Takács Károly régész-történész, a Hansági Múzeum munkatársa.

Hogyan jött létre a kora középkori vízhasznosítási rendszer?

"Régészeti és természettudományos vizsgálatokkal, köztük C14-szénizotópos kormeghatározással annyit sikerült igazolni, hogy a 10. és 13. század között a Rábaközben és a Hanság vidékén öntözéses rét- és legelőgazdálkodás folyt, és ehhez kapcsolódva állattenyésztés, tógazdálkodás és haltenyésztés zajlott" - mondta az [origo]-nak Takács Károly. "Az eddig azonosított Árpád-kori csatornák teljes hosszúsága meghaladja az ezer kilométert. Ennél azonban jóval több, becslésem szerint több tízezer kilométernyi mesterséges vízvezető meder vár még felkutatásra."

A szakember a Rábaköz számos pontján végzett régészeti kutatást, amelyek alapján rekonstruálhatóvá vált az egykori csatornák szerkezete, működése és a hajdani vízgazdálkodás rendszere. A kora középkori csatornahálózat tízszer, hússzor, de akár harmincszor sűrűbb volt a jelenleg létező árok- és csatornarendszernél. A csatornák mérete, mélysége a domborzati viszonyoktól és a funkciótól függött.

Kép: Halnagyhatalom volt a Magyar Királyság az Árpád-korban.

Fejlett vízmérnöki tudás

A Rábaköznek mintegy harmadát, felét teszik ki az alacsonyabb fekvésű mélyterületek (nagyságuk 30-40 ezer hektárra tehető), amelyek a 18-19. században árterületek, mocsarak voltak. Elsősorban ezeket a területeket, valamint a Hanság medencéjét hálózta be a hajdani csatornarendszer.

A mai időkben a Rábán évente átlagosan egymilliárd köbméternyi víz folyik le, amelynek jelentős része áradások idején jelenik meg. Nem tudjuk pontosan, hogy a középkorban mennyi volt a folyó vízhozama, de az tény, hogy ezer évvel ezelőtt a Rába vizét - elsősorban az áradások víztöbbletét - mesterséges csatornahálózatban vezették szét a Rábaköz mélyterületein.

A feltárt maradványok azt mutatják, hogy sok helyen alakítottak ki sekély halastavakat, halastórendszereket. A térségben közel száz ilyen Árpád-kori halastó helyét lehet azonosítani, amelyek közül többet egykorú oklevelek is említenek. (Innen eredhet a Rábaköz keleti részének Tóköz elnevezése.) Így válik érthetővé, hogy a korabeli források miért említik úgy Magyarországot, mint Európa édesvízi halakban leggazdagabb országát.

A leletek azt mutatják, hogy árasztással öntözték a legelőket, kaszálókat. Feltételezhető, hogy a szántóterületek egy részét is öntözték. Az emelkedő vizet összetett szerkezetű, kettes vagy hármas szelvényű csatornák és a fából ácsolt vízkormányzó-szerkezetek szállították, majd a megfelelő helyen a fazsilipek felemelésével kiárasztották. A rendszerrel jól körülhatárolt területeken lehetett tartani a vizet, de a víztelenítésre, lecsapolásra is alkalmas volt.

Kép: Egy koraközépkori eredetű csatorna

A csatornamedreket kézi szerszámokkal meghatározott méretűre és alakúra formálták. A medrek oldalain egy vagy több vízszintes padkát (afféle lépcsőfokot) is kialakítottak. Ezekre állhattak rá a csatornák tisztítása, karbantartása közben. Az üledékvizsgálatok során jól kimutathatóak voltak az iszapkotrások nyomai: a 10. századtól hat-hét tisztítási és feltöltődési periódust lehetett kimutatni.

A 13. század középső harmadában hagytak fel a csatornák gondozásával, és a középkor végére az Árpád-kori halastavak túlnyomó része eltűnt. A források szerint országos jelenség volt a halgazdaság hanyatlása: a korabeli vámnaplók azt mutatják, hogy az ország halexportáló országból halimportáló lett.

A kutatások szerint az Árpád-korban az ország más részein, elsősorban az Alföld területén is a rábaközihez hasonló vízügyi-vízgazdálkodási rendszerek léteztek. "Sürgető feladat volna az Árpád-kor vízépítési emlékeinek országos szintű felkutatása és a hajdani, meglepően fejlett vízgazdálkodás rekonstrukciója" - mondja a kutató.

Szivattyúzás oda-vissza

Miért fontos ma mindez? Az utóbbi száz év hidrológiai statisztikáiból az derül ki, hogy évente mintegy 118-130 milliárd köbméter víz folyik át Magyarországon. A 19. századi folyószabályozások óta az a cél, hogy ezt a hatalmas vízmennyiséget hasznosítani tudja az ország. A vízmérnökök és politikusok törekvései azonban rendre kudarcba fulladtak, magyarázza Takács Károly. "A számos tényező közül talán az a legfontosabb, hogy nem sikerült megoldani azt, hogy hasznosítsuk a folyóinkon levonuló nagyvizeket. Az öntözési kapacitásokat a nyári kisvizekre méretezték, ezáltal alig használjuk ki a roppant költséggel kiépített öntöző infrastruktúrát, ami az üzemeltetését rendkívül drágává teszi."

Gazdaságtalanná teszi az öntözőrendszereket az is, hogy csapadékosabb években a növénykultúrák többsége alig vagy egyáltalán nem igényel mesterséges vízpótlást. Emiatt előfordul, hogy az öntözőművek több éven keresztül kihasználatlanul hevernek.

A csatornákat és egyéb műtárgyakat azonban akkor is karban kell tartani, ami olyan további - nem megtérülő - terhet rak a gazdálkodók (vagy az állam) vállára, amely megkérdőjelezi az egész rendszer hosszabb távú fenntarthatóságát. A költségeket tetézi a szivattyús vízemelés, ami drága és többnyire környezetszennyező.

Kép: A fasorok és parcellahatárok jelzik a csatornák nyomát (Fehértó, Bika-rét dűlő és környéke, 2009)

Kép: Így nézhettek ki az Árpád-kori csatornák.

"Teljesen abszurd és irracionális az, amit ma a felszíni vízkészleteinkkel művelünk - mondja Takács Károly. - Most tavasszal is hatalmas víztömegek folytak át az országon, és óriási költséggel szivattyúztuk át a belvizet a töltések közötti folyókba, hogy minél gyorsabban folyjanak le a Dunán. Majd újra jön a nyári aszály, amikor az alacsony vízállású folyókból elkezdjük azt a kevés kis vizet - ugyancsak tetemes ráfordítással - visszaszivattyúzni, hogy öntözhessük kiszáradt földjeinket. Az Árpád-kori vízgazdálkodás tanulmányozása kulcsot ad a kezünkbe ahhoz, hogy ebből az ördögi körből végre kiléphessünk."

Ezer évvel ezelőtt a folyók víztöbbletét a tógazdaságokba, rétekre, legelőkre vezették. Így ki tudták használni a tavaszi nagyvizeket, valamint az év többi részében rendszertelenül megjelenő áradásokat is. A vízkivezetésekkel csökkenteni tudták az árvizek szintjét. További előny, hogy a vizet gravitációs módon (vízemelés alkalmazása nélkül) juttatták a célterületekre.

A gyepeknek tetemes a vízigényük, és hazánkban az évek 80 százalékában öntözést igényelne - ezt a mai kerttulajdonosok is tudják. Az öntözött legelő volt hajdan az állattenyésztés alapja, valamint biztosította, hogy folyamatosan működjenek az öntöző- és vízpótló rendszerek, azaz nem voltak üresjáratú évek.

Klímaszabályozás és műtrágyakiváltás

Feléleszthető-e az eltűnt tudás? Takács Károly szerint nem lehetetlen a hajdani csatornarendszerek újjáépítése. Amennyiben az egyébként is időszakosan belvízzel borított mélyterületeket átadnák az árasztásos gyepeknek, akvakultúrának, hatalmas mennyiségű vizet tarthatnánk vissza. A vizes területek ráadásul javítanák a magasabb fekvésű szántók mikroklímáját.

Az öntözéses kultúra a legintenzívebb területhasznosítási forma, amelynek hatalmas a tápanyagigénye. Ezer évvel ezelőtt a trágyázást, a tápanyag-utánpótlást is elárasztással végezték. A vízkivezető szerkezeteket úgy alakították ki, hogy a csatornákban vezetett lebegő hordalékból minél több jusson ki az elárasztott területekre. A tápanyagokban gazdag hordalékkal tartották fenn a földek folyamatos termőképességét.

"Számításaim szerint, ha évente meg tudnánk fogni tízmilliárd köbméter áradó vizet, akkor abból a mezőgazdaság 5-10 millió tonna hordalékot hasznosíthatna.
Összehasonlításképpen: a magyar mezőgazdaság jelenleg évente körülbelül egymillió tonna műtrágyát használ fel, ennek értéke egyébként nagyjából százmilliárd forint. Az áradó vizek és a hordalék széles körű hasznosítása révén külső energiaráfordítás nélkül vagy minimális ráfordítással is produktív mezőgazdasági termelést folytathatnánk az ország jelentős területein, több lábra állna a mezőgazdaság. És ami legalább ilyen fontos, ez fenntartható ökológiai gazdálkodás lenne" - összegzi Takács Károly.

Most alig öntözünk

Az öntözésre fordítható felszíni vízkészleteknek mindössze 0,2-0,6 százalékát használja fel a mezőgazdaság. Meteorológiai adatok szerint az évek mintegy fele száraz vagy aszályos, vagyis nem hull elegendő csapadék a termesztett növények számára.

Ennek ellenére a Központi Statisztikai Hivatal adataiból az derül ki, hogy 2003 és 2011 között éves átlagban 96 769 hektár volt az öntözött területek nagysága. Az Agrárgazdálkodási Kutató Intézet szerint 2011-ben Magyarország termőterületeinek csupán 1,2 százalékán végeztek vízpótló öntözést. Nyugat- és Dél-Európa hozzánk hasonló csapadékviszonyokkal rendelkező régióiban viszont ez az arány elérheti az akár 50-80 százalékot is.

Ráadásul az öntözővíz kitermelését főleg talaj-, illetve rétegvízbe fúrt kutakból végezzük, és évszázadokba, évezredekbe telik, amíg a mélyben pótlódik a vízkincs.

 ***

BŐVEBB INFORMÁCIÓ, akár általános iskolai vagy gimnáziumi diákok számára is. (videok, filmek, cikkek)

  

1.) 25 érdekes tény a Vízről (mini 3 perces video):
https://www.youtube.com/watch?v=kyRQB7Ql9Tk (3perc video)

2.) MAGYARORSZÁG A VIZEK ORSZÁGA, Magyar természetfilm, 2021
https://www.youtube.com/watch?v=mdXgAaGsgf8 (1óra video)

3.) Aktuális: ÁRPÁD korabeli vízrendszer - Ilyen is létezett ám ! 3 csatornás vízgazdálkodás, árasztásos öntözéses földművelés és belvíz hasznosítás.
    https://www.youtube.com/watch?v=xygOM5Y8wlw (1óra video)

3/b.) Helyes vízgazdálkodás - Ártéri Tájgazdálkodás - Árpádkori Vízrendszer, 5 oldal pdf:
Forrás: A helyes vízgazdálkodás a vizes helygazdálkodás: Balogh Péter
https://www.esokert.hu/wp-content/uploads/2021/10/BaloghPeter_helyesvizgazdalkodas.pdf

4.) Élménypedagógia a természetben, Víz a mindennapokban
https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/elmenypedagogia-a-termeszetben (Cikk írott anyag)

5.) Mit tud a vízről a Mag-ár népe? - 45 perc adás (Viva Natura Tv adása) 2016, https://www.youtube.com/watch?v=tdkQEgGz5qo

6.)VÍZGAZDÁLKODÁS - természetes módon (Vértesi Naturpark)
30 perces riport film, Igényes képi anyaggal, több minta gazdaság bemutatásával. https://www.youtube.com/watch?v=Sh5IpyKBcns&list=PL_WolEtQDRJJOaY87oIKwcj_fyTjWU81u&index=6

7.) Miért tűnnek el a mikro és makro elemek az élelmiszerből?
Miért tűnnek el a mikro és makro elemek az élelmiszerből? Ami tápanyag hiányos táplálkozáshoz vezet, és betegségekhez. 100 éve még a legjobb búza Európában Magyarországon volt, és glutén-érzékenység nem is létezett!
-> A talajéletet támogató, biológiai alapú, szénmegkötő, HUMUSZ építő gazdálkodás kellene....
A humusz elvesztése = a szén elvesztése , A humusz „ A termőföld lelke”, Szerves anyag nélkül nincs humusz!
A talajéletet romboló mezőgazdasági tevékenységek,
Hol gyökerezik a probléma?
A képalkotó magyar nyelv megadja a választ!
A probléma a talajban gyökerezik, így ott van a megoldás is! FIGYELMÜNKET A GYÖKÉRZÓNÁRA FORDÍTSUK!

Téma: kb a 10. oldaltól a 25. slide-ig.

Készítette: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara:
https://www.nak.hu/kiadvanyok/tisz/2474-agrofutura-a-humusz-menedzsment-szerepe-es-eszkozrendszere-a-fenntarthato-klimatudatos-talajmuvelesben/file


8.) 🇭🇺 Szelídvízország 🇭🇺 MAGYARORSZÁG 🇭🇺
18 perces mini film: https://www.youtube.com/watch?v=LephoBhEts0

9.) 🇭🇺 Sárköz : A Vadvíz ország 🇭🇺
8 perc Természetfilm, Felső Barnabás, gemenci természetőr: https://www.youtube.com/watch?v=_kNyB6TAMhQ

10.) A TÁJ-ban az EMBER.
"Manapság a legnehezebb a Természetbe az embert visszahelyezni".
Mert benne voltunk régen, a természet része voltunk.
MOST: A legdrasztikusabb terület foglaló, mindent elpusztító. A természet törvényeit és rendjét nem ismerő, a természetet kihasználó társadalom alakult ki. Tarthatatlan szintre jutott ez a folyamat.
20 perces beszélgetés, video : Felső Barnabás és Schmidt Antal beszélgetése 2007-ben.
https://www.youtube.com/watch?v=cMlPI85kzH4

Felső Barnabás gondolatai az emberi viselkedésről 2020-ban (37 perc)
https://www.youtube.com/watch?v=vgoLHBZgDJA

12.) Az élet temploma – tájgazdálkodás, ártéri gazdálkodás, öntözéses gazdálkodás - Dráva folyó
52 perc, video, Wagner László, Keleti Tájegység vezető, Duna-Dráva Nemzeti Park

https://www.youtube.com/watch?v=wpVrdqrZ5cw

 

A video-hoz tartozó szövegi leírás:

" Még ha száz esztendeig is fog tartani a trianoni gonoszság, még akkor is csak Magyarországnak fogjuk nevezni a Kárpátok koszorújában azt a területet, amely ezer esztendeig a mienk volt, és feltétlenül a mienk a természettörvények következetességével./.../ A teendők legfontosabbika, a legelső, amit minden körülmények között tennünk kell, az a haza alapos megismerése."
- Prof. Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza 1929

"Jelenleg Magyarország jelentős vízgazdálkodási problémákkal küzd. Volt azonban a Kárpát-medencének egy sajátos vízrendszere, amely az árvizek csapdába ejtésével, szétterítésével kiegyenlítette az aszályos és áradásos időszakokat. Ez volt az Árpád-kori öntözéses gazdálkodás, majd az ártéri gazdálkodás. Nagyon gazdag volt a haszonvétele, melynek három feltétele volt: az áradó folyók megléte, a magas erdősültség és a csatornarendszert fenntartó ember munkája. Azé az emberé, aki magát e tájon Isten teremtő munkája folytatójának tekintette, a Kárpát - medencét pedig az élet templomának.
Ez a gazdálkodási mód egyben minta és kiinduló pont lehet korunk természettel együttműködni kívánó modern mezőgazdálkodási módszerei számára."
- Andrásfalvy Bertalan - etnográfus professzor


14.) Talaj = ÉLET, Talajtani Intézet ( 57 perc)
https://www.youtube.com/watch?v=MaWVT-u1wps

Video-hoz tartozó szövegi leírás:

A Talaj Világnapja alkalmából 2022. december 5-én került bemutatásra a Talaj = Élet című film.

Az intenzív gazdálkodás miatt a világ termőtalajainak jelentős hányada leromlott állapotban van vagy már véglegesen meg is semmisült. Ennek oka a talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése, az ebből következő szerkezetromlás, tömörödés és az erózió, illetve a savanyodás, a szikesedés vagy éppen a túlzott műtrágya- és növényvédőszer használat.
Hazánk termőterületének kétharmadát valamilyen termékenységet csökkentő talajpusztulási folyamat veszélyezteti. Ahhoz, hogy ezen változtassunk szemléletváltásra és okszerű, tudásalapú, sőt talajközpontú fenntartható, klímatudatos mezőgazdaságra van szükség. Erről szól ez a film. A film produkciós vezetője dr. László Péter, írta és rendezte Hermann Gábor, operatőr Turbék Attila, drón operatőr Turbék Bálint, vágó Fejér Imola, hangmérnök Nagy Gergely.

A Talaj=Élet című dokumentumfilm, 2023. október 6-án a 39. Agrofilm nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert Szlovákiában. Akit érdekel a mezőgazdaság, kíváncsi rá, hogy miért olyan fontos, hogy egészséges talajokon termeljünk élelmiszert, feltétlen nézze meg a filmet!

 

15.) A Föld Víz készlete az ember szervezetének vízkészlete 70%-osan aránylik a test tömegéhez.  a FÖLD felszínének 70%-a a víz, ...... és nem a tömegének 70%-a

Kép: A Föld tömegének megfelelő víz:https://merre-is.blog.hu/2016/03/20/fold_viz_ember

 Amint a fenti képen látható, igen csekély mennyiségű az a víznek nevezet folyadék, ami a föld nevű bolygón található . A mellékelt kép, továbbá azt is megmutatja, hogy a föld folyadék készletének, milyen kis egysége fogyasztható. A nagy kék gömb mellet látható kisebb jelzi az iható vízkészlet mennyiségét.
A Föld felszínének hány %-át borítja víz: 71%erekítés híján ez 70,8%-nyi értéket jelent, ami 361 126 400 km² nagyságú területnek felel meg. A szárazföld ezzel szemben csak 29,2%, azaz 148 939 100 km² nagyságú.

https://wiki.startlap.hu/a-fold-felszinenek-hany-szazalekat-boritja-viz/


16.)   Gellérthegyi Gruber víztároló.  Hol tárolják az ivóvizeinket? Budapest.

12 perces riportfilm (készült 2021-ben) https://www.youtube.com/watch?v=SCIRl5qgfek 
⦁ Budapest napi víz igénye átlag 450 ezer km3.

  ⦁ Össz.  víztároló kapacitás 1 millió km3 / nap

⦁ 58 Víztároló van Budapesten.

⦁ Egyik legnagyobb: Gellért hegy alatt a Gruber Víztároló 1904-ben épült, majd 1974 és 1980 között bővítették ki a mai méretére.

 

 MÁRCIUS 22 - VÍZ VILÁGNAPJA