" Az élő Duna legnagyobb problémája ma az, hogy 2013-óta elmaradnak a rendes árvizek. Véleményem szerint nem is lesznek többé komolyabb árvizek, hacsak a németek és az osztrákok nem akarják. Megépítettek ugyanis olyan hatalmas tározókat, amelyek nem hajtanak turbinákat, hanem a betározott vizet akár 2-3 hónapig is adagolják a hajózásnak ideális mértékben. Véleményem szerint ez annyira megváltoztatta a dunai áradásokhoz igazodó halfauna bioritmusát, hogy a baj nagyon nagy." - írta Felső Barnabás (Duna-Dráva Nemzeti Park, Természetvédelmi őr, 2021).
".... A mai kor embere a nagy civil természetvédőkkel egyetemben nem érzi magát a természet részének. "
Poroszosan felsőbbrendűnek érzi magát a természettel szemben.
Civilizációs, és fenntartható fejlődéssel áltatjuk magunkat, pedig az élni tudásunk olyan mélységekbe zuhant vissza, hogy az ősember egy kultúrlény hozzánk képest. Ő még, élvezte az élet apró örömeit, boldog volt, úgy mint még ma is az állatok. Élvezte, amikor a reggeli napfény melegítette az arcát, és még sorolhatnám.
A mai ember öröme hol kezdődik? A természettől elszeparált embertől pedig mi várható el? Semmi! Ő nem csak a természetet pusztítja, hanem önmagát is, de lelkiismeret furdalás nélkül. Az ostobasága szinte határtalan. Nos, ma senkit sem kényszerítenek ostobaságra. Ez egy önként vállalt minőség.
De hagyjuk az embereket, és térjünk át a halakra. Az ívóhelyekről. Ez a fogalom messze nem az, amire a mai interneten tájékozódó egyébként jó szándékú természetet szerető emberek gondolnak. Az ívóhelyek nemhogy elfogytak a Duna gemenci térségében, hanem gyarapodtak is. Mert mi is az az ívóhely. Egyes halfajoknak az ívóhelye az élő meder maga, a legmélyebb részektől a parti zónákig bezárólag. Itt a harcsák, süllők, márnák, kecsegék, dévérkeszegek ívnak stb. Majd vannak az elöntött ártéri "laposok" de a legjobbak a füves rétek. Ezekből a rétekből nem hogy kevesebb van, hanem még gyarapodtak is. Azért, mert az élő víztestekből sajnos a feliszapolódás következtében folyamatosan rétek lesznek a szukcesszió törvénye alapján. Ezek a helyek a pontyok és egyéb "fehér" halak kedvelt ívóhelyei.
Az élő Duna legnagyobb problémája ma az, hogy 2013-óta elmaradnak a rendes árvizek. Véleményem szerint nem is lesznek többé komolyabb árvizek, hacsak a németek és az osztrákok nem akarják. Megépítettek ugyanis olyan hatalmas tározókat, amelyek nem hajtanak turbinákat, hanem a betározott vizet akár 2-3 hónapi is adagolják a hajózásnak ideális mértékben.
Ez annyira megváltoztatta a dunai áradásokhoz igazodó halfauna bioritmusát, hogy a baj nagyon nagy.
Meggyőződésem persze, hogy a kárókatona viszi eddig a prímet. Nem csak Európa belvizeit, de a saját szememmel láttam, hogy a svéd tengerparti zónákat is teljesen padlóra tette. Képzelje el azt, hogy az én természetvédelmi őrkerületemben volt az éjszakázó helye1987-től legalább 15-éven keresztül kb 6-ezer kárókatonának, és itt Gemencben teleltek át 6 hónapon keresztül. Egy kormoránra számoljunk szűken 75-dkg halat, az 1 hónapban 22.5 kg. Hat hónap alatt az 135 kg. Ezt szorozzuk fel 6000-rel=810 tonna. 810 tonna arasznyi nagyságú kész hal. Az ártér hajdanán ontotta magából a halat, ahogy ma is szeretné, ha engednénk. Régebben, mondjuk az 1950-es évek előtt vajon miért nem tudott túlszaporodni ez a madár? Mert akkor még valamilyen szinten működtek a természetes emberi normák, és ennek a madárnak a többi vízimadárhoz hasonlóan gyűjtötték a tojásait. Majd azokat tarhonyába, tésztába gyúrva száraztésztaként hónapokra "tartósították". Ennek a madárnak ugyanis az emberen kívül nincsen természetes ellensége.
KÁRÓKATONA, KORMORÁN: " Egyike a hazai madárfauna azon tagjainak, amely jelentős károkat okozhat a halastavakon gazdálkodóknak. - mondják a Madártani Egyesület képviselői -. AZ EU ennek ellenére védi: A hazai állomány törvényes oltalma a 13/2001 KöM rendelet szerint Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj kategória szerint értelmezhető. PEDIG: A kormoránok ürüléke hamar elpusztítja a fészkeket tartó fákat. A guanótól a fák teljesen kiégnek. Halastavak környékén is nagy károkat okoz ez a madár a természetes őshonos halállományban. (https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-phacar )
További vízgazdálkodás és halállomány témában: Felső Barnabás és Schmidt Antal stúdió beszélgetése (2007)
https://www.youtube.com/watch?v=cMlPI85kzH4
